Nem hittem volna, hogy ilyen hamar eljutunk a végére, de egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök, hogy ellképesztő sikeres lett a fanfic, és hogy mindenki végigizgulta - velem egyetemben. :D Remélem, hogy sikerült visszaadnom a karaktereket, és bár Stefan kicsit rosszul járt, de a következőben majd neki is igyekszem kedvezni valahogy. :D
Köszönöm mindenkinek a sok szép kommentet, köszönöm minden olvasómnak a figyelmét, és ne menjetek sehová az oldalról, mert az Only Human a héten indítja az első fejezetét! Legyetek résen! ;)
Kárpótlásul a hosszadalmas késésért, amit az elmúlt pár nap alatt felhalmoztam, most egy extra hosszú (talán eddig a leghosszabb :D), erotikától fűtött fejezetet hoztam nektek, ahol minden szálat elvarrtam, amit lehetett. 18 éven aluliaknak nem igazán ajánlom, habár ez egy kicsit lightosabb, mint az első korhatáros fejezet. :D Más a hangulata, tudjátok. (Megj.: a fanfictionben Jeremy-t nem szállták meg az excsajai szellemei, gondoltam jobb, ha tudjátok. :D)
Az Epilógust valószínűleg még ma este megírom, legkésőbb holnap, aztán kedden-szerdán nem tudok majd jelentkezni semmivel, mivel repülünk haza. :D Hazudnék, ha azt mondanám, nincs honvágyam... :D Na mindegy. Aztán a hét folyamán elkezdem a következő sztorit írni, remélem azt is ennyire fogjátok szeretni, mint a TMA-t. :D
Ezt a fejezetet egyértelműen csak egy zenével tudom elképzelni, és ha elolvassátok, szerintem ti is így fogtok érezni. Várom a véleményeket, és nagyon köszönöm a hű véleményezőimnek az összes hozzászólást! Öröm őket olvasni, tényleg. Nincs nagyobb öröm egy írónak. (: <3
Egyetlen boldog, örömmel teli szó: SIKERÜLT. xD Nem hiszem, hogy nagyon így képzeltem el tegnap, amikor gondolkoztam rajta, mi is legyen, de végül összehoztam anélkül, hogy bármit is bánnék benne. Annyira talán nem is lett rossz.
A következő dolog pedig: a segítségeteket szeretném kérni. Nem tudom eldönteni, hogy tegyek-e még az epilógus elé egy fejezetet, ami 18-as karikát kapna újfent, vagy rögtön zárjam le a sztorit az epilógussal. Sokat vívódtam, de úgy döntöttem, rátok hagyom a választást. Kommentben írja le mindenki, mi a kívánsága. :D
Ajánlott zenének talán ezt tudom ajánlani, bár túl sok mindent hallgattam írás közben ahhoz, hogy választani tudjak. :D
Először is, ezt a fejezetet a drága Áginak ajánlom a gyönyörű designért és a rengeteg segítségért. Egy életre hálás vagyok. <3
Tegnap elkezdtem írni ezt a fejezetet, merőben másképp, mint amilyen a végeredmény lett, de szerintem ez így a legjobb. Természetesen nem hagyhattam lehiggadni a dolgokat: életben kell tartani az érdeklődéseteket. :D
Volt egy kis mizéria tegnap, hogy én ötletet loptam egy másik fanficből. Itt és most szeretném letisztázni, hogy a vádak teljesen alaptalanok, és én soha nem olvastam azt a ficet életemben. Az egyezés mindössze a sors fura fintora, de én soha nem lopnék senkitől. Ha én elvárom, hogy tiszteletben tartsák, amit alkotok, akkor én is így teszek mindenki mással.
Hát, ehhez a fejezethez nem sokat tudok hozzáfűzni. Úgy érzem, magáért beszél. :D Talán ez az egyik legeseménydúsabb rész az elmúlt időben, és nem tudom, hogy mennyire sikerült érzelemdússá tennem, de nagyon igyekeztem, higyjétek el. :D Remélem nem kapok túl sok negatív kritikát érte, habár már a cselekmény is okot adhat egy-két embernek. :D
Mint már elmondtam, Stefant nem akartam ennyire zsigerből negatívnak beállítani, szóval most okot adtam rá neki hozzá, hogy ilyen legyen. Remélem a Stefant kedvelők is megnyugodtak egy picit. :D
Már nem mondom, hogy hány fejezetet tervezek, mert őszintén szólva fogalmam sincs. A következőben lehet számítani egy kis ugrásra, és ha így összejön amit akarok, akkor kb. 2-3 marad hátra az epilógussal együtt. :D Lehet izgulni, most jönnek majd a jó részek. :D
Íme egy kis aláfestő zene, mindenkinek kötelező hallgatni közben! :D
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…